A fenti fogalmak a köznyelven sokszor összekeverednek, illetve sokszor egymás szinonimáiként használjuk őket. Lássuk, van-e különbség a kifejezések között, melyik kifejezés alatt mit is értünk pontosan.

A stroke (ejtsd: sztrók) angolul ütést jelent. A magyar nyelvben a stroke-ot nevezik gutaütésnek, szélütésnek is. A stroke kifejezést sokszor egyenértékűként kezelik az agyvérzéssel, holott a stroke-os esetek hátterében csak az esetek kis százalékában áll vérzés.

A stroke-nak két fő fajtáját különböztetjük meg. Valamelyik ér megrepedése esetén vérzéses stroke-ról, vagyis agyvérzésről, agyi érkatasztrófáról beszélünk. A stroke-os esetek többségét azonban nem vérzés okozza, hanem egy vérrög (trombus), amely valamelyik agyi eret elzárja, így az agy egy része oxigén- és tápanyagellátás nélkül marad, és elpusztul. Ekkor agyi infarktusról, agyi érelzáródásról beszélünk. Hasonló eset áll fenn átmeneti agyérgörcs esetén is, amikor az ér görcsös összehúzódása miatt lép fel oxigénhiány.

Legyen szó agyvérzésről vagy agyi érelzáródásról a kétféle stroke tünetei nagyon hasonlók. A stroke tüneteinek oka az agy oxigénhiányos állapotából következő működészavar. Agyvérzés esetén emellett a koponyában megnövekedhet a nyomás, mely tovább rontja az agy vérkeringését és súlyos esetben rövid időn belül halált is okozhat. Agyinfarktus esetén is kialakulhat koponyaűri nyomásfokozódás, azonban ez általában később jelentkezik.

Ha az oxigénhiányos állapot tartósan fennáll, sejtpusztulás következik be és a károsodás visszafordíthatatlanná válik. A tüneteket, a következményeket az határozza meg, hogy melyik agyi részt és milyen mértékben érint az oxigénhiányos állapot. A hirtelen kialakuló tünetek között szerepelhet például a beszédzavar, a féloldali végtaggyengülés, bénulás, látótérkiesés, féloldali zsibbadás vagy érzéketlenség, egyensúlyzavar, zavartság, aluszékonyság, eszméletvesztés, kóma.

Mivel az idegsejtek nagyon érzékenyek az oxigénhiányra, a vérellátási zavar kialakulását követően hamar elpusztulnak. Nagyon rövid tehát az az idő, ami alatt cselekedni – a beteget vérrög okozta stroke esetén vérrögoldó kezelésben részesíteni – lehet. Stroke-ra utaló tünetek esetén nagyon fontos, hogy a beteg minél előbb orvoshoz forduljon és lehetőleg stroke centrumba jusson. Ha a beteg a tünetek kialakulását követő 3 órán belül vérrögoldó kezelésben részesül, akkor még időben helyreállítható az idegsejtek oxigénellátása és minimalizálható az idegsejtpusztulás. Minden egyes elvesztegetett perccel nő az elpusztult idegsejtek száma és ezzel párhuzamosan a maradandó egészségkárosodás kockázata.

Hazánkban a stroke a vezető halálokok között szerepel. A közhiedelemmel ellentétben nem csupán az időseket veszélyezteti. A rizikófaktorok között említhetjük többek között a magas koleszterinszintet, a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, valamint olyan életmódbeli tényezőket, mint a dohányzás és a mozgásszegény életmód. Megfelelő életmóddal, az alapbetegségek kezelésével a stroke kockázata nagymértékben csökkenthető.