A vérzsíroknak két fő fajtáját különböztethetjük meg: a koleszterint és a trigliceridet. Ezek a szervezetünk szempontjából legfontosabb vérzsírok, amelyeket rutin laborvizsgálatok alkalmával rendszeresen ellenőriznek.

Akár interneten, akár egészségügyi témában íródott cikkben, de az orvosi rendelőben is hallhatta már azt a kifejezést, hogy „vérzsírok”. Az alábbiakban megtudhatja mi a jelentősége ezeknek a laboratóriumi paramétereknek.

A vérzsíroknak két fő fajtáját különböztethetjük meg: a koleszterint és a trigliceridet. Ezek a szervezetünk szempontjából legfontosabb vérzsírok, amelyeket rutin laborvizsgálatok alkalmával rendszeresen ellenőriznek.

A zsírok a vízben nagyon rosszul oldódnak. Ugyanígy viselkedik a szervezetbe bekerülő zsír is, miután a belekből való felszívódás után a vérbe jut. Ezért van szükség az úgynevezett szállítófehérjékre, amelyek segítik szállítható formájúvá tenni a zsírokat úgy, hogy együtt, egy csomagot alkotva szállítódnak a véráramban.

A koleszterint szállító fehérjéket sűrűségük alapján különböztetik meg.  A leggyakrabban előforduló szállítófehérjékkel összekapcsolódott koleszterint LDL-koleszterinnek és HDL-koleszterinnek nevezik. Az angol rövidítés jelentése a következő: a harmadik betű, vagyis az „L” a lipoprotein, azaz a szállítófehérje jelölése. A "D" (density) a sűrűséget jelenti, a szó eleji "H" és "L" betűk jelentése pedig magas (high) és alacsony (low).

A köznyelvben jó koleszterinnek nevezzük a HDL-koleszterint, és "rossz"- nak az LDL-t. Ennek oka a zsíranyagcserében betöltött szerepük. LDL-koleszterin formájában a koleszterin a májból a szövetek felé tart, ennek koleszterintartalma az érfalban le tud rakódni, amely érelmeszesedéshez, súlyosabb esetben szívinfarktushoz, agyérelzáródáshoz (más néven agyi infarktus vagy stroke) is vezethet.

A HDL-koleszterin szállítja a szövetekből (így az érfalból is) a koleszterint vissza a májba, ahol az epesav formájában távozik a szervezetből. Ez az úgynevezett "jó" koleszterin, melynek magas szintje a szív- és érrendszeri betegségek alacsonyabb kockázatával jár, hiszen ez a folyamat a koleszterin érfalban történő lerakódásával éppen ellentétes.

A trigliceridek a táplálkozás során felvett zsírok legfőbb alkotóelemei, a szervezet zsírraktárai is főként ezekből épülnek fel. A szervezetbe jutott zsírok egy része az energiaszükségletet biztosítja, egy másik része nem kerül felhasználásra és a zsírszövetben raktározódik. Normál esetben, a vérben csak minimális mennyiségű triglicerid van jelen. Érdemes tudni, hogy a trigliceridek nemcsak zsírban gazdag élelmiszerek fogyasztásával juthatnak a szervezetünkbe. Túlzott szénhidrátfogyasztás esetén az alkotóelemekből a szervezetünk triglicerideket állít elő. Megemelheti a trigliceridszintet a helytelen táplálkozás, túlsúly, valamint a cukorbetegség, alkoholfogyasztás, pajzsmirigybetegségek is.

Mi a normális vérzsírszint?

Hogy az Ön számára mely vérzsírszint a cél azt az egyéb kockázati tényezői alapján háziorvosa vagy kardiológusa határozza meg (célérték).

A helytelen életmódon kívül örökletes tényezők és az anyagcsere betegségek is hozzájárulhatnak a betegség megjelenéséhez. Bizonyos genetikai betegségek egészen extrém vérzsírszinteket is okoznak, ezekkel feltétlenül érdemes lipidambulancián jelentkezni. Ha a családjában előfordul ilyen familiáris lipidanyagcsere-betegség, kérjen laborvizsgálatot háziorvosától!