Minden 100. magyar embert érint a lisztérzékenység, ám tünetet csak töredékük észlel magán. A lisztérzékenyek zöme ugyanis tünetmentes, tehát ajánlatos kivizsgáltatni magunkat. Érdemes a vizsgálatot egészségpénztári számláról fizetni, hiszen az egészségszámlára befizetett összeg 20 százalékát visszaigényelheti.

A lisztérzékenységről – igenek és nemek:

Kialakulásának lehetséges okai:

• Kiváltója a kalászos gabonafélékben lévő SIKÉR/GLUTÉN egyik fehérjecsoportja, a gliadin, amit étkezés során fogyasztunk el. A lisztérzékenység leggyakoribb formájában sérül a vékonybél nyálkahártyája a glutén fogyasztása hatására, ami emésztőrendszeri panaszokat és súlyos tápanyag-felszívódási zavarokat okoz.
• A lisztérzékeny betegek 90 százalékánál mutatták ki, hogy előzőleg adenovírus 12-es fertőzésen estek át. Valószínűsíthető, hogy a vírus elleni immunválasz szerepet játszhat a cöliákia kialakulásában.
• A lisztérzékenység alapvetően örökletes, kialakulásában azonban környezeti tényezők is szerepet játszhatnak, melyek közül a legfontosabb, hogy a táplálékkal glutén – pontosabban annak alkoholban oldódó formája, gliadin – kerül a szervezetbe. (A glutén a búza, az árpa, a rozs és a zab magjában található gliadinból és gluteninből álló fehérjekeverék. Ez az anyag teszi a lisztet ragadóssá, tartja össze a lisztes tésztákat.)

Következményei:

• alultápláltság
• vitamin- és ásványi anyag-hiány
• ennek nyomán különböző betegségek kialakulása (pl. vérszegénység, csontritkulás)
• valamennyi tápanyag felszívódásának romlása, emésztési, felszívódási zavar

A következetesen betartott gluténmentes diéta mellett a szövődmények, illetve a társuló betegségek kifejlődésének veszélye nem nagyobb, mint az átlagnépességben.

Gyakrabban fordul elő:

• cukorbeteg gyerekek körében
• nők körében
• Európában
• cöliákiások családjában

Legjellegzetesebb tünetei:

• legtípusosabb tünetei a hasmenés, akaratlan, kóros fogyás, gyengeség, vékony végtagok, pókhas, kedvetlenség, nyűgösség, ingerlékenység, fáradtság (A panaszok többnyire 14–18 hónapos korban, legkésőbb 3–5 éves korig kezdődnek, a lisztes táplálék bevezetését követően. Minél későbbi életkorban fejlődik ki a betegség, annál jelentéktelenebbnek tűnő és különfélébb tünetekben nyilvánul meg.)
• típusos esetben gyermekkorban: krónikus hasmenés, puffadás, hasi fájdalom, felszívódási zavarból eredő hiánytünetek
• felnőttkorban: gyakran nem típusos (nem hasi tünetek – pl. vashiányos vérszegénység, csontritkulás, ismétlődő vetélések) formájában manifesztálódik a lisztérzékenység, így a kezdeti tünetek megjelenésétől számítva a betegség diagnosztizálásáig sokszor évek telnek el
• más esetekben bizonyos, a lisztérzékenységhez ismerten társuló betegségek (pl. cukorbetegség) kelthetnek gyanút

Csupán a lisztérzékenyek töredéke észlel magán hasi, vagy emésztőrendszeren kívüli (extraintestinalis) tüneteket. A jéghegy víz alatti részét a (még) tünetmentes lisztérzékenyek teszik ki.

Érdemes tehát kivizsgáltatni magunkat, kortól, nemtől, tünettől függetlenül!

Lisztérzékenység kezelése:

A betegség a gluténmentes diéta szigorú betartásával kezelhető. Az étrendből el kell hagyni minden olyan ételt, amely búzát, árpát, zabot vagy rozst tartalmaz. Lisztes, illetve glutén-tartalmú ételeket akkor sem szabad fogyasztani, ha azokban csak nyomokban található meg a cöliákiások számára toxikus gliadin. Csecsemőkorban, 6 hónapos kor előtt az anyatejen kívül lehetőleg ne kapjon más élelmet a gyermek, a hozzátáplálás és elválasztás ideje előtt ne kapjon lisztes élelmet.

A gluténmentes diéta az átlagosnál nagyobb anyagi kiadással jár. Jó hír azonban, hogy a gluténmentes élelmiszerek egészségpénztári számlára is megvásárolhatók. Ne feledje feltölteni egészségszámláját és élni a – befizetés után igényelhető – 20 százalékos adó-visszatérítés lehetőségével!

A vizsgálatról és a lisztérzékenység további részleteiről a Budai Egészségközpont honlapján tájékozódhat.