A rekeszizom a test központi részén elhelyezkedve – mint elsődleges légzőizom –kulcsfontosságú szerepet játszik a törzs és a gerinc stabilizálásában és a testtartás kontrollálásában. Milyen hatással van a légzés a testünkre? Hova lélegezzünk? Mi köze van a légzésnek a nyak- és vállpanaszokhoz? Berkiné Fehér Éva partnerünk legújabb cikkéből kiderül.

A diszfunkcionális légzés negatív hatással lehet a test alapvető stabilizáló képleteire, mert a következményes feszülés és oxigénhiány számos területen okozhat blokkot és fájdalmat. Ha például inkább a mellkas felső részébe lélegzünk, akkor a fiziológiás mozgáshoz képest a szervezet eltérő mozgásmintákat indukál az alsó bordák területén – a bordáknak ebben az esetben felfelé kell elmozdulniuk ahhoz, hogy elegendő levegő jusson a tüdőbe (és az oldalirányú mozgás blokkolt lesz).
Ez a mozgássorozat megterheli a nyak-váll területén elhelyezkedő képleteket és nagyobb nyomást hoz létre a mellkas és a fej területén.

A tartós rossz mozgásminta nemcsak a környező szövetekben, hanem az oxigénellátás nehezítettsége miatt az egész izomrendszerben – és például a has- és deréktáji izmok feszülése miatt az alsó végtagban is – okozhat blokkokat.

Az elmúlt pár évben több kutatás során megállapították, hogy a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer egyensúlytalansága okozza a nyak- és vállpanaszok kiemelkedő részét.
Nyugodt légzés esetén a rekeszizom felel a légzőmunka kb. 70-80%-áért, míg a maradék 30% eloszlik a ferde nyakizmok, bordatáji és fejbiccentő izmok között. Ha ez az egyensúly eltolódik, akkor gyakoriak a fájdalmak és az áramlási elakadások. Feszülés következtében triggerpontok aktiválódhatnak az izmokban, melyek például váll-, nyak- és kézfájdalmat is okozhatnak.
Ebből is látszik, hogy szervezetünk csodás, de bonyolult rendszere mennyire összetett és komplex egységként működik.

Egyensúlytalanság esetén a terápiák és mozgásos gyakorlások során törekszünk a rossz mozgásminták lebontására és a szervezet egészséges irányba terelésével az öngyógyító folyamatok aktiválására.

Mit tegyünk megelőzésként és a tünetek kialakulásakor?

• Testtartás beállításával, befelé fókuszálással segíthetjük az energetikai folyamatok aktiválását (és az elakadások kimozdítását a testből).
• Mint korábbi cikkemben írtam nagyon fontos a bemelegítés, levezetés megléte és aránya (plusz a jelenre, testre fókuszálást is segítő mély, célirányos légzés).
  Panasz esetén óvatosan kezdjük a mozgást és tudatos mély légzéssel a testre fókuszálva a feszültséget kivezetve figyeljünk meg a pozitív változásokat.
• Célirányos nyújtással segíthetjük az ízület közeli területek blokkjainak feloldására (könyök, hónalj, csípő, lágyék), mert itt gyakran elakad az energia és ez okozza a kisugárzó panaszokat.
• Izomfájdalmak esetén előkezelésként segíthet a meleg vagy hideg pakolás, illetve használhatunk vérbőséget fokozó gyógynövényeket is (például arnika vagy kapszaicin tartalmú krém).
• Rendszeres megterhelés esetén fontos a plusz ásványianyag, vitamin- és folyadékpótlás is.
• Ébredés után 15-30 perccel később fogjunk bele a mozgásba (főleg deréktáji panaszok esetén).
• Pihentető alvás érdekében válasszunk megfelelő keménységű ágymatracot és ideális nagyságú (nem túl nagy) párnát – ezzel segítve a biológiai óránk éjszakai ritmusát.
• Figyeljünk az egészséges étkezésre és a gyomor, bélrendszer tehermentesítésére.
• Szánjunk időt pihenésre és feltöltést segítő tevékenységre.
• A tervezéssel, összegzéssel segíthetjük a napi ritmus kialakítását és az új-régi folyamatok összehangolását, lezárását – ezzel támogatva a fejlődést és segítve a stressz kivezetést, elengedést is.

Állapotfelmérés, konzultáció, kezelés igénye esetén keressen bizalommal az alábbi elérhetőségeimen:

Berkiné Fehér Éva
Gyógytornász-gerincterapeuta
Manualterapeuta és jógaoktató
honlap: www.napforgo-gyogy-torna.hu
e-mail: b.feher.eva@gmail.com
telefon: +36-20-228-5560

A cikkben megjelenő szolgáltatással kapcsolatos kifogással a szolgáltatást nyújtó gazdasági társasághoz lehet fordulni, az OTP Egészségpénztár ez irányú mindennemű felelősségét kizárja.