Egy felnőtt egészséges ember számára naponta minimálisan 60 mg C-vitamin szükséges, amit a hazánkban általános étrend megfelelően tartalmaz. Nemcsak citrusfélék, hanem paradicsom, paprika, burgonya, káposzta, és bogyós növények (csipkebogyó, áfonya) is tartalmazzák.

A C-vitamint, mint újonnan felismert vegyületet 1928-ban Szent-Györgyi Albert vonta ki paprikából. Előzményként az 1920-as évek vége felé egy ismeretlen anyagot fedezett fel a mellékvesében. Megvizsgálva az anyag összetételét hexuronsavnak nevezte el. Szegeden olyan növényi forrást keresett, amelyből nagy mennyiségben lehet ezt az anyagot kivonni és a szegedi paradicsompaprikában meg is találta. A skorbut elleni hatása miatt javaslatára aszkorbinsavnak nevezték el a hexuronsavat. Szent-Györgyi Albert 1937-ben Nobel-díjat kapott „…a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”.

Bár a vegyületet nem ismerték, azt már korábban is tudták, hogy a skorbut hiánybetegség. James Lind hajóorvos 1746-ban őfelsége Sailsbury nevű hajóján egy kísérletbe fogott. Ekkorra már kétmillió matróz életét követelte a skorbut. Fogaik meglazultak és kiestek, izomgyengeség vett erőt rajtuk. Emellett a skorbut vérzékenységgel, a csontok szerkezetének megváltozásával jár. Lind utazásán sem volt ez másképp: 1747 tavaszára minden tizedik matróz beteg volt. Fogalmuk sem volt, mi okozhatja (és mivel gyógyítható), Lind azonban zseniális módon csoportokra osztotta a beteg tengerészeket, mindegyiküknek azonos körülményeket teremtett, de más-más kezelésben részesítette őket. Azoknak a matrózoknak javult rohamosan az állapota, akiknek az étrendje citromot tartalmazott. Közel 200 év telt el, mire a citromban is megtalálható aszkorbinsavat végül azonosították, és az anyagcserében betöltött szerepét tisztázták.

Megfázásra?

Linus Pauling, azt állította, hogy a nagy dózisban adott C-vitaminnal egyrészt megelőzhető a megfázás, másrészt a már megkezdődött betegség lefolyása enyhébb és gyorsabb. Könyvében napi 18 000 mg C-vitamin bevitelét javasolta. A megadózisú C-vitamin terápia hívei közül sokan Paulingra, mint Nobel-díjas tudósra hivatkoznak, azonban Pauling a Nobel-díját nem a C-vitaminnal kapcsolatos munkásságáért kapta, hanem a kémiai kötések vizsgálatáért. Nincs bizonyíték arra, hogy a nagydózisú C-vitaminbevitel csökkenti a megfázás esélyét.