Sokan tapasztalták már, hogy bizonyos ételek fogyasztása után bőrükön szokatlan elváltozások jelennek meg. Felmerül a kérdés: vajon egy kiütéses, viszkető bőrtünet hátterében állhat-e valamilyen ételérzékenység vagy -allergia? Az étel által kiváltott reakciók sokfélék lehetnek – egy részük a szervezet immunrendszerén keresztül, más részük attól függetlenül okoz tüneteket. A Perfectlife alábbi cikkéből megismerheti, melyek a leggyakoribb bőrtünetek, amelyek esetén érdemes ételérzékenységre gyanakodni.

Milyen bőrtüneteket okozhatnak az ételek?

• Csalánkiütés és angioödéma: A hirtelen fellépő, viszkető csalánkiütés (urticaria) az egyik leggyakoribb jele az ételallergiának, különösen IgE-mediált reakció esetén¹. Ilyenkor az allergén fogyasztását követően perceken vagy órákon belül megjelenhetnek a jellegzetes, vörös duzzanatok a bőrön. Gyakran társul hozzá ajkak, szemhéjak duzzanata, angioödéma is. Fontos tudni, hogy nem minden csalánkiütés hátterében van klasszikus allergia – pszeudoallergiás mechanizmusok is kiválthatják. Például a hisztamin-intolerancia során a magas hisztamintartalmú ételek (érlelt sajtok, bor, fermentált élelmiszerek stb.) fogyasztása után hasonló tünetek – bőrviszketés, kipirulás, csalánkiütés – jelentkezhetnek². Ilyenkor nem egy specifikus ellenanyag váltja ki a reakciót, hanem a szervezetben felhalmozódó hisztamin okozza a panaszokat. Kutatások szerint bizonyos adalékanyagok is kiválthatnak ilyen nem-immunológiai úton létrejövő tüneteket². Krónikus, hosszabb ideje fennálló csalánkiütés esetén is érdemes gondolni étel-összefüggésre: egy vizsgálatban egy adalékanyag-mentes (pszeudoallergén-mentes) diéta a krónikus urticariás betegek 73%-ánál jelentős javulást eredményezett két héten belül³, jóllehet provokációs tesztekkel csak kevesebb részükben (19%) lehetett egy konkrét adalékot azonosítani kiváltóként. Ez arra utal, hogy a megfelelő diéta diagnosztikus eszközként is hasznos lehet a krónikus bőrpanaszok hátterének tisztázásában³.
• Ekcéma (atópiás dermatitisz): A tartósan fennálló, száraz, viszkető bőrpírral és hámlással járó ekcéma főként korai életkorokban vethet fel ételérzékenységi kérdést. Az atópiás dermatitisz önmagában nem feltétlenül függ össze az étkezéssel, azonban a súlyosabb esetek mintegy egyharmadában kimutatható valamely IgE-mediált ételallergia hozzájárulása⁴. Különösen csecsemőknél gyakori, hogy a tehéntejfehérje vagy a tyúktojás allergiája rontja az ekcéma tüneteit – ilyen esetekben az adott allergén étrendi kiiktatása javulást hozhat (azonban kizárólag orvosi diagnózis és dietetikusi felügyelet mellett, a hiányállapotok elkerülése végett). Fontos kiemelni, hogy ha az ekcéma mögött ételallergia áll, az többnyire IgE-mediált mechanizmus, ami szakorvos által felügyelt allergiavizsgálatokkal (bőrpróba, specifikus IgE vérvizsgálat) igazolható. Léteznek nem-IgE mediált ételérzékenységek is, amelyek ekcémaszerű kiütéseket okozhatnak – ilyen például egyes csecsemőkori allergiás proktokolitisz vagy a ritka food protein-induced dermatitis –, de ezekben az esetekben az immunrendszer más útvonalai (pl. T-sejtek) játszanak szerepet, és a reakciók több órával vagy nappal később jelentkeznek. Hasonlóan késleltetett reakciókat produkálhat az IgG-mediált ételérzékenység is, amely a tapasztalatok szerint szintén ronthatja a hasonló bőrtüneteket.
• Viszketés, bőrpír: Előfordul, hogy az ételérzékenység általánosabb bőrtünetekkel jelentkezik. Nem allergiás eredetű intoleranciák is okozhatnak bőrviszketést vagy kipirulást – klasszikus példa ismét a hisztamin intolerancia, ahol az értágulat és a viszketés dominál². Bizonyos ételek (pl. eper, paradicsom, tengeri halak) ún. hisztamin-felszabadító hatásúak, ami azt jelenti, hogy bennük lévő anyagok közvetlenül hízósejt-aktivációt vagy hisztamin-felszabadulást idézhetnek elő a bőrben. Ez pszeudoallergiás reakciónak tekinthető – a tünetek (vörösség, viszketés) hasonlóak az allergiához, de nincs specifikus IgE-ellenanyag a háttérben. Migrén, fejfájás, orrdugulás is társulhat az ilyen nem-immun mechanizmusú hisztamin túlterheléshez². Érdekesség, hogy a fűszeres ételek vagy az alkohol fogyasztása után jelentkező arckipirulás sem allergia, hanem többnyire a vérerek reakciója (pl. az alkohol értágító hatása vagy egyéni érzékenység a lebomlási termékére, az acetaldehidre).
• Akne: Bár az aknét sokszor hormonális és egyéb tényezők okozzák, az utóbbi évek kutatásai szerint a táplálkozás is erősen befolyásolhatja a pattanások kialakulását. Fontos tisztázni, hogy az akne nem allergiás reakció, ugyanakkor bizonyos ételek – különösen a magas glikémiás indexű szénhidrátok és a tejtermékek – ronthatják a bőr állapotát. Egy 2018-as szisztematikus áttekintés és metaanalízis például azt találta, hogy bármilyen tejtermék (tej, joghurt, sajt) rendszeres fogyasztása mérsékelten növeli az akné előfordulási esélyét fiatalokban⁵. A hatás azonban nem mindenkinél egyforma, és a kutatók hangsúlyozzák, hogy az összefüggés nem jelent feltétlen okozati kapcsolatot⁵, azonban, ha valaki észleli, hogy bizonyos ételek (pl. sok tej vagy cukor) fogyasztása után romlik bőrének állapota, érdemes lehet ezek fogyasztását mérsékelni.
• Dermatitis herpetiformis (Duhring-betegség): Ez egy ritka és speciális, erősen viszkető, hólyagos kiütéssel járó bőrbetegség, amely szoros kapcsolatban áll az autoimmun gluténérzékenységgel. A dermatitis herpetiformis valójában a cöliákia bőrmegnyilvánulásának tekinthető – sokszor „bőr-cöliákiának” is nevezik, ugyanis a háttérben a glutén elleni autoimmun reakció áll. A tudomány mai állása szerint a Duhring-betegség a coeliakia specifikus bőrtünete⁶: a betegek többségének vékonybelében kimutatható a cöliákiára jellemző elváltozás, még ha gyakran tünetmentes is az emésztőrendszerük. A bőrön leggyakrabban a könyökön, térden, fartájon szimmetrikusan jelennek meg apró hólyagok, melyeket intenzív viszketés kísér. A diagnózis megerősítésére jellemzően bőrbiopsziát végeznek. Kezelése szoros gluténmentes diétát igényel, amely mind a bőrtüneteket, mind a bélrendszeri eltéréseket javítja; szükség esetén gyógyszeresen is enyhíthető a viszketés. Amennyiben ilyen jellegű krónikus, erősen viszkető, hólyagos bőrkiütés jelentkezik, gondolni kell a hátterében gluténérzékenységre, és célszerű ennek kivizsgálása.

Mikor forduljunk orvoshoz és mit tehetünk?

Természetesen ezen kérdésre is megadja a választ a Perfectlife. Látogasson el a Perfectlife szakmai blogjára!

Irodalomjegyzék

¹Werfel T. (2001). Skin manifestations in food allergy. Allergy 56(Suppl 67): 98–101. DOI: 10.1034/j.1398-9995.2001.00929.

²Maintz L, Novak N. (2007). Histamine and histamine intolerance. American Journal of Clinical Nutrition 85(5): 1185–1196. DOI: 10.1093/ajcn/85.5.1185

³Zuberbier T, Chantraine-Hess S, Hartmann K, Czarnetzki BM. (1995). Pseudoallergen-free diet in the treatment of chronic urticaria: A prospective study. Acta Dermato-Venereologica 75(6): 484–487. DOI: 10.2340/0001555575484487

⁴Rancé F. (2008). Food allergy in children suffering from atopic eczema. Pediatric Allergy and Immunology 19(3): 279–284. DOI: 10.1111/j.1399-3038.2008.00719.x

⁵Juhl CR, Bergholdt HKM, Miller IM, et al. (2018). Dairy intake and acne vulgaris: A systematic review and meta-analysis of 78,529 children, adolescents, and young adults. Nutrients 10(8): 1049. DOI: 10.3390/nu10081049

⁶Antiga E, Maglie R, Quintarelli L, et al. (2019). Dermatitis Herpetiformis: Novel Perspectives. Frontiers in Immunology 10: 1290. DOI: 10.3389/fimmu.2019.01290

A cikkben megjelenő termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos kifogással a szolgáltatást nyújtó gazdasági társasághoz lehet fordulni, az OTP Egészségpénztár ez irányú mindennemű felelősségét kizárja.