A spermiumok DNS állományának vizsgálatának jelentősége a sikeres teherbeesés vonatkozásában nem egyértelmű, de egy legújabb véleménycikk a Human Reproduction című szaklapban, a vizsgálatot, mint a mesterséges megtermékenyítést megelőző szűrővizsgálatot pozícionálja, amelynek elvégzésének segítségével csökkenthetők a születendő utódok egészségügyi rendellenességei.

A világ egyik vezető andrológusának (Prof. John Aitken, The University of Newcastle, Ausztrália) véleménye szerint, a mesterséges megtermékenyítésben részt vevő párok férfi tagjainak minden esetben szükséges lenne az ivarsejtek örökítőanyagtartalmának molekuláris biológiai vizsgálata.

Aitken professzor és munkatársai legújabb publikációjukban¹ amellett sorakoztatnak fel érveket, hogy a spermiumok genetikai vizsgálata nem feltétlenül a jelenlegi nemzőképesség jellemzésében, sokkal inkább a létrejövő utódok egészségét tekintve lehet mérvadó.

A szerzők eredményei alapján, a hímivarsejtek örökítőanyagában bekövetkező változások (kiváltképp előrehaladott apai életkor esetén) egyértelműen összefüggésbe hozhatóak az utódokban megjelenő genetikai mutációk, valamint egyéb rendellenességek előfordulásával

A javaslat alapját két, nem régen publikált tanulmány alkotja.

Az első vizsgálat során 25.000 férfi spermamintájának elemzése után arra a következtetésre jutottak, hogy az apai életkor növekedésével egyenes arányban növekszik a hímivarsejtek DNS állományának töredezettsége (DNS fragmentáció)². A számított DFI értékek (DNS Fragmentációs Index) nagy szórása ugyan nem teszi lehetővé, hogy közvetlen összefüggést lehessen kimutatni az előrehaladott apai életkor, valamint a DNS töredezettség között, ugyanakkor a vizsgálat megerősítette az hipotézist, miszerint a molekuláris genetikai elemzések szerepet játszhatnak a férfi partner meddőségi okainak a felderítésében.

A második tanulmányban, mintegy 17.000 spermaminta retrospektív elemzése során (55 éves, vagy annál idősebb férfipopulációban) arra az eredményre jutottak, hogy a DFI értékek a kor előrehaladtával jelentősen növekednek, az oxidatív stressz mértéke, pedig a 30 év alatti páciensek esetén volt a legalacsonyabb³. A publikáció szerzői szerint a spermiumok DNS töredezettségének, valamint oxidatív károsodásának vizsgálata ugyanolyan jelentőséggel bírhat, mint a petesejtben jelen lévő kromoszómarendellenességek vizsgálata.

A férfi partner esetében a DFI meghatározását évek óta javasolják a termékenységi kivizsgálások során, mivel a spermiumok a differeciálódásuk alatt jelentősen ki vannak téve számos olyan külső hatásnak, amelyek a DNS szálak töredezettségét okozhatják. Mindezek mellett a vizsgálat elfogadása, mint rutinszerű diagnosztikai elemzés, továbbra is ellentmondásos. Az Egyesült Királyságban található HEFA (Human Fertilisation and Embryology Authority) véleménye szerint a DNS fragmentációjának vizsgálata az úgynevezett „kiegészítő vizsgálatok” csoportjába sorolható, míg az amerikai székhelyű ASRM (American Society for Reproductive Medicine) legújabb közleménye alapján a kezdeti diagnosztikai vizsgálatokban „nem ajánlott”, ugyanakkor „előfordulhat, hogy a nagyon magas DFI értékek, negatív hatással lehetnek a terhességek kimenetelére, s növelhetik a vetélések előfordulásának kockázatát.

Ezek az állásfoglalások – a legújabb vélemények szerint- nem veszik figyelembe a vizsgálat egy lényeges vetületét. A spermiumok DNS károsodásának elemzése nem csupán a termékenység aktuális jellemzésére szolgál, hanem ugyanakkor fontos szem előtt tartani az utódnemzedékre vonatkozó hatások komplexitását, amely magukba foglalják genetikai mutációk megjelenését a spermiumokban, valamint a genetikailag károsodott spermiumok használatát az in vitro fertilizáció folyamatában (pl.: ICSI). Mindezek alapján a spermiumok DNS károsodásának elemzése, nem csak a termékenység javítása szempontjából fontos tényező, hanem a hím ivarsejtek oxidatív hatásoktól való megóvása érdekében is érdemes elvégezni.

A szerzők részletesen elemzik azokat a körülményeket (apai életkor, dohányzás, elhízás, toxikus anyagokkal szembeni kitettség), amelyek mind hozzájárulhatnak az oxidatív stressz kialakulásához. Az oxidatív DNS károsodást szenvedő spermiumok, továbbra is képesek, valamint felhasználhatóak természetes, valamint mesterséges megtermékenyítésre, de amennyiben a károsodás molekuláris javítása (korrekciója) nem teljes, a hiba jelenléte befolyásolhatja a terhesség kimenetelét, valamint az utódnemzedékek egészségét. A szerzők ugyanakkor elismerik, hogy „további vizsgálatok szükségesek minden kapcsolat felderítéséhez a spermiumok oxidatív DNS károsodása, valamint az utódnemzedékekre gyakorolt hatásai között.”

A hímivarsejtek DNS károsodásának vizsgálata tehát nem azért indokolt, mivel összefüggésbe hozható a vetélés, valamint az élve születés mértékével, hanem mert lehetőséget nyújt a DNS károsodás mértékének csökkentéséhez a mesterséges megtermékenyítést megelőzően. Előbbi, életmódváltással, hatékonyabb spermiumkiválasztással, és antioxidáns kezelésekkel érhető el.

A súlycsökkenés (fogyás), valamint a dohányzás mellőzésének pozitív hatásai megalapozottnak tűnnek, míg az antioxidáns terápiák gyakorlati alkalmazásai korántsem meggyőzőek. A legújabb Cochrane-elemzés az antioxidánsok vizsgálatában a férfi meddőség vonatkozásában (kombinált terápia: E-vitamin, C-vitamin, karotinoidok, szelén és cink) találtak összefüggést az élve születések tekintetében, de az eredmények korántsem meggyőzőek⁴.

A szerzők véleménye szerint klinikai vizsgálatok szükségesek „az oxidatív DNS károsodások mértékének meghatározására a férfi spermiumok esetében”.

Forrás: Dr. Domoszlai Tamás - LilyMed Termékenységi és Nőgyógyászati Magánrendelő

Publikációk

1. Aitken RJ, Bakos HW. Should we be measuring DNA damage in human spermatozoa? New light on an old question. Hum Reprod 2021.

2. Evenson DP, Djira G, Kasperson K, Christianson J. Relationships between the age of 25,445 men attending infertility clinics and sperm chromatin structure assay (SCSAVR) defined sperm DNA and chromatin integrity. Fertil Steril 2020; 114: 311–320.

3. Vaughan DA, Tirado E, Garcia D, et al. DNA fragmentation of sperm: a radical examination of the contribution of oxidative stress and age in 16 945 semen samples. Hum Reprod 2020; 35: 2188-2196.

4. Smits RM, Mackensie-Proctor R, Yazdani A, et al. Amtioxidants for male subfertility. Cochrane Database of Systematic Reviews 2019, Issue 3. CD007411.